Barion Pixel
Sütiket használunk a tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez. Megosztjuk a webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemzőpartnereinkkel is, akik össze tudják hasonlítani más olyan információkkal, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket gyűjtöttek a szolgáltatásaik használatából adódóan.

Vízkémiai alapok - közérthetően

Vízkémiai alapok - közérthetően

Aki jártas akar lenni a vízszűrésben és vízkezelésben, annak nem árt tisztában lenni a vízkémia alapjaival. Egyrészt mert az alább felsorolt fogalmakkal gyakran fog találkozni és nem árt tudni, hogy mi mit jelent, de ettől még fontosabb, hogy azt értsük, hogy a víz minőségét befolyásoló paraméterek milyen összefüggésben állnak egymással. Sajnos a tájékozatlanságunkat sok kereskedő úgy igyekszik kihasználni, hogy áltudományos dolgokkal akarnak meggyőzni vagy egyszerű kémiai kísérlettel bizonyítani, hogy az ő termékük mennyire jó és mi eddig mennyire káros vizet ittunk. De erről majd hosszabban egy másik cikkünkben.

Addig is tisztázzuk a legalapvetőbb fogalmakat, ami meghatározza a víz minőségét.

pH

A központi jelenség a vízmolekula ( H2O) disszociációja hidrogén ( H+) és hidroxid (OH-) ionra.

A pH 1-14 skálán mozog, pH 7 érték esetén beszélünk semleges pH-ról, amikor a két ion koncentrációja megegyezik. pH 7 alatt nő a hidrogén ion(savas tartomány), a felett nő a hidroxid-ion (lúgos tartomány) koncentrációja.

Fontos, hogy a pH nem adja meg a savasság, vagy lúgosság mértékét, csak a két ion egymáshoz viszonyított arányát. Egy adott pH esetén tehát különböző sav, illetve lúgtartalmakat mérhetünk.

Lúgosság, savasság

  • Savasság a lúg semlegesítő képessége a vízben
  • A savak olyan anyagok, melyek protont (H+) adnak át más anyagoknak
  • A lúgok sav semlegesítő ásványok a vízben
  • A lúgosság az összes lúgtartalmú anyag mely protont fogyaszt, azaz savat semlegesít

Savas környezet a korrózióra való hajlamot, míg lúgos környezet a különböző sók lerakódásra való hajlamát erősíti (természetesen ezeket más tényezők is befolyásolják, mint pl. hőmérséklet, vezetőképesség stb.).

Természetes vizeinkben a pH 7 feletti, azaz lúgos tartomány az általános. Ezekben a vizekben a lúgtartalmat főként karbonát (CO3-2), illetve bikarbonát ( HCO3-) ionok adják.

A lúgosság mértékének meghatározására kétféle módszer terjedt el. Mindkettő un. titrálásos eljárás, amikor olyan indikátor adunk a vízmintához, mely egy adott pH éréknél határozottan színt vált miután adott koncentrációjú savat adagolunk a mintához, melynek mennyisége adja a lúgosság értékét.

p-lúgosság – meghatározása során fenolftalein indikátort adunk a mintához, mely a titrális során pH 8,3 értéknél vált rózsaszínből semleges víz színre. Mértékegysége: mmol/L

m-lúgosság -  meghatározása során mentyl-narancs indikátort használunk, mely pH 4,3 értéknél zöld színből lilásra vált a titrálás során. Mértékegysége mmol/L

A víz karakterisztikájának megismeréséhez a szén-dioxid tartalom ismerete is nagyon fontos.

Szén-dioxid

A szén-dioxid a levegőből oldódik az esővízbe. A talaj rétegein áthaladva a mészkőrétegekből kalcium és magnézium bikarbonát sók oldódnak a vízbe, ezáltal keménységet és egyúttal lúgosságot is adva a víznek. Oldott szén-dioxid ezt követően is marad a vízben, így a pH függvényében meghatározott arány áll fenn a szén-dioxid tartalom és a lúgtartalom között, azaz kettő ismeretében a harmadik számítható.

Mértékegysége: mg/L

Elektromos vezetőképesség

Mint ismeretes, a teljesen sótlan (desztillált) víz nem vezeti az elektromos áramot, így az elektromos vezetőképesség méréséből következtetni tudunk a sótartalomra.

Mértékegysége: µS/cm

A fentiekben ismertetett paraméterek mind lényeges szerepet játszanak a víz karakterisztikájának megismerésében

A leggyakoribb vízzel kapcsolatos probléma, a vízkövesedés intenzitásának számítását olyan program végzi, melyhez a fenti adatok szükségesek.

Vízkeménység 

Az ivóvíz élvezeti értékét és a mosáshoz használt víz hatékonyságát részben az ivóvíz keménysége, vagyis hogy egy liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz. Magyarországon túlnyomórészt kemény- és közepes keménységű vízről beszélhetünk. Fontos, hogy tudjuk: minél keményebb a víz, annál jobb ízű. Igaz ugyanakkor, hogy annál kevésbé hatékony mosáskor és a mosógépünk se szereti a túl kemény vizet. Legtöbbször - így például a mosóporok csomagolásán - a víz keménységét úgynevezett német keménységi fokban (nk)* adják meg.

  • Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
  • Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
  • Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
  • Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
  • Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)

*A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede, tehát például 146 mg / liter CaO esetén az érték 14,6 nk

Tartalomhoz tartozó címkék: Blog Vízkezelés