A műanyag palackok nem csak használatuk után jelentenek a környezetünkre terhelést, de előállításuk is jelentős hatással van rá, mivel ahhoz rengeteg kőolaj-származék felhasználása szükséges.
A műanyag palackok másik nagy problémája, hogy a benne tárolt vízbe kioldódhatnak nem kívánatos anyagok, melyek jelentős egészségügyi kockázatot rejtenek hosszú távon a szervezetre. Az előállítástól a fogyasztásig rengeteg helyen vannak tárolva és sokszor, a nem hűtött tárolásból adódóan és a hőmérséklet emelkedésével a palackokból ez a kioldódás megsokszorozódhat.
De hogy napjainkra hogy is jutottunk el az ásványvizek, vagy helyesebben csak palackozott vizek térhódításáig, azt az alábbi videó mindennél jobban szemlélteti.
Míg 1979-ben 2 liter volt az egy főre eső ásványvíz fogyasztása hazánkban, 2012-ben már 116 liter, amivel az ötödikek voltunk az EU-n belül, ahol Olaszországban a legmagasabb a fogyasztás 180,5 literrel (2012-ben) és Finnország az utolsó, a maga 17,2 literes átlagával.
.jpg)
(forrás: Magyar Ásványvíz Szövetség)
Bár az utóbbi években az eladások stagnálni látszanak, a palackozott víz gyártók ezt újabb termékek, az ízesített vizek piacra dobásával próbálják fellendíteni.
Magyarországon csupán pár száz olyan kis település van, ahol a palackozott víznek valóban van létjogosultsága, mindenhol máshol a döntés rajtunk és pénztárcánkon múlik, hogy megéri-e a palackozott vizet haza cipelni, ha az otthoni szűrt víz is ugyan olyan jó, sőt akár jobb, hűsebb, frissebb is lehet!
