Barion Pixel
Sütiket használunk a tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez. Megosztjuk a webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemzőpartnereinkkel is, akik össze tudják hasonlítani más olyan információkkal, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket gyűjtöttek a szolgáltatásaik használatából adódóan.

Mi a különbség a vízszűrés és a vízlágyítás között?

Mi a különbség a vízszűrés és a vízlágyítás között?

Vízszűréssel a vízben lévő mechanikai szennyeződéseket szűrjük ki, esetleg aktívszénnel kombinálva a maradék klórt és származékait, míg vízlágyítással a vízben oldott ásványi sókat szeretnénk eltávolítani.

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége befolyásolja.

A változó keménységet (más nevén karbonátkeménység) a kalcium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2), illetve a magnézium-hidrogén-karbonát (Mg(HCO3)2) mennyisége okozza. Ezek mennyisége forralással csökkenthető, mivel ilyenkor vízben oldhatatlan karbonátok formájában (CaCO3) kiválnak.

Az állandó keménységet a szulfátok, kloridok okozzák (kénsavas és sósavas sók, mint kalcium-szulfát, kalcium-klorid, magnézium-szulfát stb.) melyek hő hatására sem válnak ki.

A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.

A keménységet okozó leggyakoribb sók a CaO és MgO melyek mértékét mg/L-ben adják meg vagy német keménységi fokban. A magyar ivóvízminőségi előírás szerint az ivóvíz minimálisan szükséges keménysége 50 CaO mg/L, (azaz 5ºnk).

De miért kell akkor lágyítani a vizet?

Míg emberi fogyasztásra az oldott ionokban gazdag víz az egészséges, főleg kánikulában mikor még több ásványi anyagot veszítünk izzadással, addig a háztartási gépjeinknek épp ellenkezőleg, káros hatásai vannak a kemény víznek, mely a forró felületeken lerakódik vízkő formájában. A vízlágyítással a vízkő kialakulását szeretnénk minimalizálni.

Hogyan alakul ki a vízkő és hogyan távolíthatjuk el a legegyszerűbben?

A vízzel együtt áramló szén-dioxid a vízzel hidrogén-karbonátot alkotva tartja oldott állapotban az ásványi anyagokat.

CaCO3 + H2CO3 ↔ Ca(HCO3)2

MgCO3 + H2CO3 ↔ Mg(HCO3)2

Ám amikor a szén-dioxid elillan, például nyomáscsökkenéskor, jellemzően a hőcserélő berendezések kondenzátorain, fúvókáin, szelepeken vagy hőmérséklet-növekedéskor, a hidrogén-karbonáttal oldottan tartott karbonátok kiválnak, és vízkő formájában lerakódást hagynak maguk után pl a fűtőszálon.

Míg a csapról és egyszerűbb berendezésekről házi praktikákkal is könnyen eltüntethető a vízkő, ilyen a citromsav (lé) vagy ecet, esetleg némi szerelés és áztatás, mosatás árán, addig a bonyolultabb eszközök belsejéből ezt már jóval nehezebb és nem is biztos, hogy ez házilagosan megoldható, ilyen pl. a kazánok, bojlerek fűtőszálai.

Milyen lehetőségek vannak a megelőzésre?

Vízlágyítással vagy vízkőgátlással.

A vízlágyítás legáltalánosabb módja az ioncserélő gyanták használata. A háztartási vízlágyítókban elterjedtebb megoldás nátriumra cseréli a kalciumot és magnéziumot. Ez mosáshoz, vasaláshoz tökéletes, emberi fogyasztásra viszont nem ajánlott. Előnye, hogy ez a gyanta egyszerűen regenerálható tömény konyhasó oldattal. A modernebb megoldás a kevertágyas gyanta, ami a kalciumionokat és magnéziumionokat hidrogénionokra és hidroxidionokra cseréli. Ez a típus emberi fogyasztásra, akvarisztikai célokra és viráglocsolásra is alkalmas vizet állít elő, a regenerálása viszont tömény savakkal és lúgokkal történik.

A vízkőgátlás esetében nem történik ioncsere ám a vízhez olyan adalékanyag van keverve, - jellemzően polifoszfát-, mely meggátolja a vízkő kiválását magas hőmérsékleten is.

Míg előbbit olyan helyen érdemes alkalmazni, ahol csak a technológiát kell megvédeni a vízkőtől, (pl mosó- mosogatógép, bojler, kazán, vasaló, párasütő), utóbbit ivóvizes felhasználásokhoz ajánljuk, mint pl. kávé vagy teafőző, illetve vízforraló.

Milyen egyéb előnye van a lágy víznek?

Az eddigieken túl a lágy víz használatának számos előnye van. Pl. a mosószerek jobban kifejtik a hatásukat, azaz jóval kevesebb mosószerrel lehet nagyobb mosóhatást elérni, vagy a zöldségek hamarabb megpuhulnak főzés közben, illetve a bőrünk és hajunk is meg fogja hálálni, ha lágy vízben mossuk. És nem utolsó sorban, a lágy vízzel mosott autó pedig csepp mentesen, vagyis vízkőnyomok nélkül szárad meg.

Milyen otthoni megoldás létezik?

Ipari környezetben a legelterjedtebb az ioncserés vízlágyítás, de ma már otthonra is be lehet szerezni viszonylag kis méretű, kompakt gépeket. Hátrányuk a hely igény mellett az állandó sóval töltés, illetve, hogy csatornára kell kötni őket.

Ettől sokkal praktikusabb és jóval kisebb helyet foglalnak el, - akár a konyhapult alatt is elférnek-, továbbá teljesen gondozásmentesek a vízlágyító patronok melyek ioncserén alapulnak, valamint az adalékanyagos verziók egyaránt. Hátrányuk, hogy nem regenerálhatók, így ha kimerül a gyanta – melynek ideje a helyi vízkeménység függvényében változhat-, akkor cserélni kell a patront, ami viszont csak pár mozdulat.

Kompakt méretük miatt közkedveltek a vendéglátó iparban is, mivel könnyen elférnek konyhában, a védeni kívánt eszköz elé vagy akár ital- (post-mix) vagy jég automatában is, de egy igazán jó, minőségi kávét készítő barista pult alatt is biztos megtaláljuk ezeket a patronokat
Tartalomhoz tartozó címkék: Blog Vízkezelés